SavedAdd your journal

Journals / Motif Akademi Halkbilimi Dergisi / 2014 / Cilt: 0 - Sayı: 1

About the Boszorkany-witch traditions which the Hungarians learned from Turks

Macarlar'ın Türkler'den öğrendiği Boszorkány cadı gelenekleri hakkında

Éva CSÁKI
Pages
141–153
Publication Date
2022-10-18
DOI
—
🏛️Bibliographic metadata and full text access for this article are provided via DergiPark.
DergiPark Record ↗
✨

AI Summary & Key Takeaways

AI Insight
⚡ TL;DR(Too Long; Didn't Read)

The writer of this article wants to underline the necessity of the research of folk lore in general, because it can also serve as a source of early connections hidden so far.

📌 3 Key Takeaways

🎯
Objective & Hypothesis:The traditional TurkicHungarian culture that was created in the period of the migration has to be researched also from the point of view of traditional beliefs, magicians, witches and fairies, sorceress, etc. present in folk literature mainly in tales.
📊
Key Findings & Data:This kind of oral history is not very much researched due to many reasons.
💡
Conclusion & Impact:The writer of this article wants to underline the necessity of the research of folk lore in general, because it can also serve as a source of early connections hidden so far.
🔬Design:Research Article
📍Scope:Comprehensive Sample
⚙️Variables:Domain Parameters

Abstract

The traditional TurkicHungarian culture that was created in the period of the migration has to be researched also from the point of view of traditional beliefs, magicians, witches and fairies, sorceress, etc. present in folk literature mainly in tales. This kind of oral history is not very much researched due to many reasons. The writer of this article wants to underline the necessity of the research of folk lore in general, because it can also serve as a source of early connections hidden so far.

Özet

Türk ve Macar halklarının göç döneminde oluşturdukları ortak kültürünü geleneksel dini inançları, büyücüler ve periler bakımından özellikle eski halk edebiyatında araştırmalıyız. Bugüne dek bu tür sözlü tarih birçok sebepten dolayı pek az araştırılmıştır. Makalenin yazarı ise tam da folklorun araştırmasını vurgulamaktadır, çünkü kendisine göre bugüne karanlıkta kalmış eski ilişkilerimizden birçok detay bu sahadan beklenebilir.

🔖

Cite This Article

CSÁKI, É. (2022). About the Boszorkany-witch traditions which the Hungarians learned from Turks. Motif Akademi Halkbilimi Dergisi, Cilt: 0 - Sayı: 1, 141–153. https://ajindex.com/articles/581751

📄 Full Text PDF Viewer

📄

PDF görüntüleyici hazırlanıyor...

References (7)

  1. Barna G. (1979): Néphit és népszokások a Hortobágy vidékén. Bp. Bartha E. (1998): Néphit, népi vallásosság. in: Voigt V. (ed.): A magyar folklór. (Osiris tankönyvek) Bp. pp. 470-504.
  2. Benedek E. (1982): A kék liliom és más mesék. Bp. Benkő L. (ed.) (1967): A magyar nyelv történeti etimológiai szótára. I. kötet A-Gy. Budapest. pp. 351-352.
  3. Bereczki G. (2002): A cseremisz nyelv történeti alaktana. (Studies in Linguistics of the Volga-Region. Suppl. I.) Debrecen. Bereczki G. (2004): A magyar nyelv és a Volga-vidék. In: Andrásfalvy B. – Domokos M. – Nagy I. (eds): Az idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos kilencvenedik születésnapjára. I-III. Bp. pp. 227-233. Berta, Á. (2001): Álmos and táltos. Shaman 9:3. Pp. 99-117. Birtalan Á. (1996c): Sámánok révülési eszköze, az ongon. In: Birtalan [ed.] (1996): pp. 28-46.
  4. Clauson, G. (1972): An Etymological Dictionary of Pre-Thirteenth-Century Turkish. Oxford. Dömötör T. (1998): Monda. In: Voigt V. (ed.): A magyar folklór. (Osiris tankönyvek) Budapest. pp. 281-302.
  5. Fodor I. (2006): Az ősmagyarság etnikai tudata és a Csodaszarvas–monda. In: Molnár Á. (ed.): Csodaszarvas. Őstörténet, vallás és néphagyomány. II. kötet. pp. 9-37.
  6. Kiss L. (1999): Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében. (A PPKE Magyar Nyelvészeti Tanszékének Kiadványai I.) Piliscsaba. Kósa L. – Szemerkényi Á. (1973): Apáról fiúra. Budapest. Kósa L. (szerk.) (1979): Rozmaringkoszorú. Szlovákiai magyar tájak népköltészete. Bratislava. Kovács Á. (ed.)(1988): Magyar mesekatalógus 2. Tündérmesék. Bp. Kovács E. (2003): Népköltészet, jelző és asszociáció. 1. Budapest – Debrecen. Kovács E. (2005): Török népdalok Európától Szibériáig. A magyar népköltészet török kapcsolatairól. Debrecen. Ligeti L. (1986): A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád -korban.Budapest. Nagy O. – Vöő G. (2002): Havasok mesemondója Jakab István meséi. Gyűjtötte és közzéteszi~, ~. (Új magyar népköltési gyűjtemény XXVI) Bp. Pais D. (1975): A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből. Bp. Pócs É. (1985): Magyar ráolvasások I-II. Bp. Pócs É. (1990): Néphit. In: Dömötör T. (szerk): Magyar Néprajz VII:3. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Bp. pp. 257-692. Pócs É. (2001): Átok, rontás, divináció: boszorkányság a vallás és mágia határán. in: Pócs É. (ed.): Két csíki falu néphite a századvégen. (Örökség II.) Budapest. pp. 419-459.
  7. Radloff, V.V. (1866): Proben der Volksliteratur der türkischen Stämme Süd Sibiriens. I. Theil: Die Dialecte des eigentlichen Altai: der Altaier,